2014. július 26., szombat

A gyümölcsös - ÖRÖKSÉG


Hol is kezdjem? Ha le kellene egyszerűsítenem azt hogy anyai nagyapám mit szeretett az életben, akkor három dolog jut eszembe róla először! 
A család, a növények, és az ételek szeretete!
Soha nem fogom elfelejteni azokat a nyarakat, amikor a Tisza széli nyaralójukban töltöttük a hétvégéket! Annyi szép emlék jut eszembe! A sok felfedező túra a közeli ártéri erdőben, ahogy a gátról legurulunk, nem törődve azzal hogy az éles fűszálak össze-vissza kaszabolnak bennünket, a ping pongozások, és még annyi minden más!
A legjobban mégis arra emlékszem hogy volt egy kút, alatta pedig egy bádogkád! A kád mindig tele volt vízzel, abban hűtötték a sört, az üdítőket, és a dinnyét!
Amikor nagyon meleg volt, akkor minket, gyerekeket is!
Emlékszem ahogy ott ülünk a dinnyék, és az üvegek között, és a leázott sörös címkével tapétázzuk ki a kádat! :)
A helyi TSZ agronómusaként mindig fontosak voltak neki a növények, a kertészet, ebben dolgozott, ez volt a hobbija, az élete! 
Volt egy nagy álma, egy gyümölcsös kert, amit sikerült is megvalósítania, de sajnos nem sokáig élvezhette, mert hamarosan megbetegedett. Már nem láthatta ahogy a fák roskadásig telnek barackkal, almával, körtével, meggyel, cseresznyével, mandulával, szilvával!
Talán nem meglepő, de kertészmérnök lettem! Bár engem inkább a dísznövények érdekelnek -és ez meg inkább a mamák hatása-, de mindig büszkeség tölt el hogy ő volt a nagyapám, hogy lassan húsz éve nincs velünk, de a mai napig sokan emlékeznek rá, mert mindamellett, hogy nagyon jó férj, apa, és nagyapa volt, ízig vérig kertész volt, remek szakember, és jó barát! :)
Ma ebben a gyümölcsösben jártam! 


Érik a nektarin

Fontos alma

A kert őre.:)


Rézvirág

Levendula is van már a kertben! 




2014. július 16., szerda

Csokis meggy banánnal Modesztától- KONYHA


Modeszta blogja a Modest Home & Garden / http://modest-home.blogspot.hu / az egyik nagy kedvencem! Annyira elvarázsol mindig a sok gyönyörű kép a kertről, a házról, a család kirándulásairól, és Modeszta alkotásairól!
Minden egyes alkalommal, amikor "ellátogatok" hozzá, azt érzem hogy én is így akarok élni! 
Biztosan rengeteg munka van mögötte, elképzelni sem tudom hogy két pici gyerek mellett hogy van ideje ennyi mindenre! 
A receptet is tőle "loptam"!

Csokis meggy banánnal

Hozzávalók:
70 dkg meggy
40 dkg banán
30 dkg cukor (itt egy kicsit csaltam, mert Modeszta 50 dkg-t írt)
1 cs dr Oetker Dzsemfix 2:1 extra
10 dkg étcsoki

Az elkészítése pofon egyszerű! A meggyet és a banánt botmixerrel pürésítettem, kisebb darabokat azért hagytam benne, ezután hozzáadtam a cukrot, és a dzsemfixet! Forrás után még egy kicsit rotyogtattam, leszedtem a habját, és végül beletördeltem a csokit!
Üvegbe kiszedtem, és 5 percre fejre állítottam! :)

Aztán elnyalogattam fél üveggel! :D





2014. július 13., vasárnap

Az állataim


Ma délután kimentem a függőfolyósóra beszedni a tegnap este kiteregetett ágyneműket! 
Leszedtem a lepedőt, összehajtottam, és ekkor a kezem alatt megmozdult valami! Azt gondoltam hogy egy poloska, rosszabb esetben esetleg egy sáska. Széthajtottam, és megláttam a valami szárnyait! Gyorsan visszadobtam a szárítókötélre, és segítséget hívtam!
Még jó hogy itt volt Attila, mert amúgy tőlem egy hétig is ott maradt volna a lepedő!
Egy mini denevér volt! Vagy lehet hogy ekkorák a denevérek? 
Soha többet nem hagyok ki semmit éjszakára! Brrr... :D








A fecskék pedig a konyha ablak felett tanyáznak! Akkoriban kezdték el építeni a fészket, amikor beköltöztem! Mára már 4 kis fecskével bővült a fecske család! 



2014. július 12., szombat

Hurrá, sikerült! - KONYHA


A sztori:

Friss párkapcsolatban élek, és a kezdetek óta szeretném megmutatni Attilának, hogy milyen jól is főzök én!

Persze amikor nagyon jót, és jól akarom csinálni, akkor hiába a több éves rutin, semmi sem úgy sikerül! Borzasztó! A meggyszósz túl híg lett, a folyós pite megégett, a meggyes süti szintén, és még sorolhatnám!
Az elején még rá tudtam fogni a sütőre, ami még új és nem ismerem, de a sokadik alkalommal már ez sem túl hihető! :D
Oda jutottam hogy már egy sima kávét sem tudtam lefőzni! Pedig én tényleg jól főzök! Tényleg! :D
De ma megtört az átok, és végre valahára sikerült egy olyat alkotnom, amivel elégedett vagyok! :D


Görög húsos rakott tészta:

A recept a Nők lapjából származik, de pár dolgot megváltoztattam rajta!


Hozzávalók 4 személyre:

30 dkg csőtészta, 3 ek. olíva olaj, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 30 dkg darált sertéshús, só, bors, 40 dkg hámozott, kockázott paradicsom (1 konzerv), 1 kk. szárított oregánó, 1 dl száraz fehérbor, 5 dkg vaj, 2 kanál liszt, 4 dl tej, 10 dkg gomolya sajt.

A raguhoz egy serpenyőben felhevítjük az olajat, hozzáadjuk a finomra aprított hagymát és fokhagymát, üvegesre dinszteljük.

Hozzáadjuk a darált húst, sózzuk, borsozzuk. Pirítjuk, amíg a hús kifehéredik. Beletesszük a hámozott paradicsomot, oregánót, átforgatjuk. Néhány perc pirítás után felöntjük a fehérborral.
Kb. 15 percig főzzük, amíg kissé besűrűsödik.
Besamelt készítünk: egy lábasban felolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk a lisztet, elkeverjük, végül apránként hozzáadjuk a tejet. Sózzuk, borsozzuk, majd amikor besűrűsödött, hozzáadjuk a reszelt gomolyát.
A tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, majd leszűrjük. Összekeverjük a raguval, majd egy kivajazott hőálló tálba, vagy tepsibe tesszük. Rákanalazzuk a besamelt, és egyenletesen eloszlatjuk a tetején!
200 C°-ra előmelegített sütőben addig sütjük, amíg szépen megpirul!





 Egy délután alatt elpusztítottuk az egész tepsivel! :D

2014. július 10., csütörtök

A miért


2014 a változások éve az életemben! Miután véget ért a házasságom, visszaköltöztem az én kis Tisza parti városomba! Mindig sokat jelentett nekem, visszavágytam ide, szerettem itt gyerek lenni!
Tudom hogy nem fogok itt maradni sokáig, de bárhová is sodor az élet, törekedni fogok arra, hogy ezt az érzést, amit itt érzek, magammal vigyem, és tulajdonképpen most jöttem rá arra, hogy ez nem a helyben van, hanem bennem!
Hogy bárhol tudok otthont varázsolni, bárhol lehet ilyen jó, mint itt! 
Régebb óta szerkesztem az Ötletes otthon nevű blogot -amit itt találtok- de mindig úgy éreztem hogy a varrással korlátok közé szorítom magam, pedig annyi minden más is érdekel!
Az új élettel eljött az idő változtatni, és tiszta lappal kezdeni!
Szeretném magamnak is elraktározni ezt az időszakot, mert biztosan érdemes lesz rá emlékezni!