Búcsú

Ma volt az utolsó munkanapom, újra költözök! Új város, új élmények, és minden ami ezzel jár! 
A szívem szakad meg akárhányszor búcsút kell vennem!
Egy fóliatelepet vezetek, nagyjából 5-6 fix emberrel, és ehhez jön még az a másik 5-6 személy, akik csak időszakosan bukkanak fel a telepen!
Szerettem, szeretem őket, és ezt a munkát is, de tovább kell lépnem!
Csak ideiglenesen jöttem haza, tudtam hogy nem maradok sokáig! Sokat köszönhetek nekik, mert a válásom után ez a munka, és ők voltak az egyetlen stabil pont az életemben, akik nap mint nap feladatot adtak! 
A munka szakmailag, és emberileg is kihívás volt, mert nem vagyok egy főnök típus, de működött a dolog, éz ez részben a munkásaimnak köszönhető! Hálás vagyok nekik, sokat tanultam tőlük! 
Állandóan a bennem lévő bizonytalansággal küzdök, és olyan jó érzés amikor visszajelzést kapok arról, hogy amit csinálok az jó!
Az elismerő szavak, a búcsúajándék, a könnyek azt bizonyítják hogy jól végeztem a munkámat, és mindezt úgy vittem véghez hogy közben ember maradtam!
Nehéz volt a búcsú, érzem hogy nem szívesen engednek el!
Nagyon bízok benne hogy egy hasonló jó csapat vár rám, csupa jó emberrel! 

Ópusztaszeri Emlékpark - ÚTON ÚTFÉLEN

Ha augusztus 20., akkor Ópusztaszer, és tűzijáték! Legalábbis nekem! Idén úgy tűnik a tűzijáték elmarad, viszont sok év után újra meglátogattam az Ópusztaszeri Emlékparkot!
Gyerekként szinte minden évben átbicikliztünk a Tisza túloldalán fekvő Emlékparba, úgyhogy egy kicsit nosztalgikus érzések is elfognak ilyenkor! 
Nagyon szeretem a skanzent, szeretem az öreg, dohos házakat, ütött-kopott tárgyakat! 
Valahogy vonz ez a műanyag mentes, ráérős, ugyanakkor dolgos éra!
Ilyenkor mindig azt érzem hogy rossz korban születtem! :)
Augusztus 20.-án a látnivalók mellett számos programmal várják az odalátogatókat! 
Jó volt újra ott lenni, és látni hogy épül, szépül, fejlődik a park! De szavak helyett jöjjenek inkább a képek! És aki teheti, látogasson el Ópusztaszerre! 

Doboz - KINCSEK

A KINCSEK rovatban fogom megmutatni azokat a szépségeket, amiket innen-onnan szerzek, csereberélek, vásárolok, lomizok, kunyerálok! :D
Az első darab egy gyönyörű Haribo kekszes doboz, amit tegnap vettem a helyi piacon, kemény 250 Ft-ért! :)
Azt hiszem hímzős doboz lesz! :)

Az élet apró örömei - APRÓ ÖRÖM

Nemrégiben olvastam Dr. Olafsson Károly Placid Atya 2002-es előadását, ami a túlélés 4 szabályáról szól! A 86 éves bencés tanár arról mesél, hogyan élte túl számos társával az évekig tartó Szovjet fogságot! 
" Azt hiszem, a túlélés 4 szabálya miránk is vonatkozik. A szenvedést nem szabad dramatizálni, az élet apró örömeit észre kell venni és meg kell örvendezni, nem szabad azt mondani, hogy én vagyok a világ legkiválóbb embere, mert a másik is lehet kiváló, de az adott helyzetben kell nemesebbnek lennem, mint a környezetem. És a negyedik: tudnom kell azt, hogy az Úristen is akarja, hogy túléljem a mostani nehézségemet, a mostani szenvedésemet. Ha belékapaszkodok, akkor jobban, könnyebben megy."
Nagyon megindító olvasmány! Itt találjátok az egész cikket, érdemes elolvasni!
Nem mondom hogy ennek hatására, de én is igyekszem így élni! Mikor hogy sikerül! :)
Úgy gondoltam, hogy megosztom veletek azokat az apró örömöket, amik megfognak, amik megmelengetik a szívemet! 
Remélem sok ilyen lesz! :)
Az egyik mai apró örömöm ez a látvány volt!

Látjátok? Mindjárt lehet örülni, és hálát adni annak, hogy az ember korán kel! :)

Boldog szülinapot Marika! :) - KÉZMŰVES

Az előzmények: tavaly mécsestartót készítettem keresztanyám névnapjára! Itt megnézhetitek!
Aztán pár hete felhívott, hogy a nyári konyha olyan "féloldalas", mert az egyik ablakban ott díszeleg a két mécsestartó, a másik meg olyan kopasz, és üres! :D 
Vettem a célzást, és pont jött a szülinapja :) Mivel mindig valami újdonságban töröm a fejem, ezért most nem decoupage technikával készültek, hanem csak símán rájuk ragasztottam ragasztópisztoly töltettel ( mivel már kb. 4 ragasztópisztolyt tönkre tettem, ezért mécses felett szoktam a töltetet megolvasztani) egy széles csipkét, és arra rákötöttem egy helyes kis masnival egy vékonyabbat! Lehetne még variálni, akár valami szép kis virágos anyaggal, vagy nagyobb üveggel...stb...

A másik ajándék pedig egy ajtó dísz! Ez is új technikával készült! Az új őrület neve: transzferálás! Évi elég mélyen elmerült a témában, lehet menni hozzá tanulni! :)
Én levendula olajjal transzferáltam, de nem vagyok vele teljesen elégedett, mert olyan olajos lett a minta körül az anyag!
Elsőre azért nem rossz, és legalább jó levendula illata lett!
Még fogok vele kísérletezgetni!
A kulcs pedig egy régi nemtudommilyen kulcs! Tatát kértem meg hogy keressen nekem ilyen régi, nagy kulcsokat náluk! Egyelőre két darab van, vagyis most már csak egy!
Kellene még sok-sok! 

És most megyek, és jól felköszöntöm! :D