Búcsú

Ma volt az utolsó munkanapom, újra költözök! Új város, új élmények, és minden ami ezzel jár! 
A szívem szakad meg akárhányszor búcsút kell vennem!
Egy fóliatelepet vezetek, nagyjából 5-6 fix emberrel, és ehhez jön még az a másik 5-6 személy, akik csak időszakosan bukkanak fel a telepen!
Szerettem, szeretem őket, és ezt a munkát is, de tovább kell lépnem!
Csak ideiglenesen jöttem haza, tudtam hogy nem maradok sokáig! Sokat köszönhetek nekik, mert a válásom után ez a munka, és ők voltak az egyetlen stabil pont az életemben, akik nap mint nap feladatot adtak! 
A munka szakmailag, és emberileg is kihívás volt, mert nem vagyok egy főnök típus, de működött a dolog, éz ez részben a munkásaimnak köszönhető! Hálás vagyok nekik, sokat tanultam tőlük! 
Állandóan a bennem lévő bizonytalansággal küzdök, és olyan jó érzés amikor visszajelzést kapok arról, hogy amit csinálok az jó!
Az elismerő szavak, a búcsúajándék, a könnyek azt bizonyítják hogy jól végeztem a munkámat, és mindezt úgy vittem véghez hogy közben ember maradtam!
Nehéz volt a búcsú, érzem hogy nem szívesen engednek el!
Nagyon bízok benne hogy egy hasonló jó csapat vár rám, csupa jó emberrel!